udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Papp Zsigmond
2003. október 30.
A Kovászna Megyei Törvényszék elegendő számú tolmáccsal rendelkezik az új alkotmány igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak alkalmazására, nyilatkozta Papp Zsigmond, az intézmény elnöke. Papp szerint a megyei törvényszéken az alkotmánymódosítás előtt is alkalmaztak tolmácsokat, noha a törvény ezt nem tette kötelezővé. "Minden tárgyaláson jelen van egy tolmács, de az írnokok és a bírák többsége is ismeri a magyar nyelvet", mondta a törvényszéki elnök. Papp Zsigmond közölte, a Kovászna megyében működő három törvényszék tizenkét bírája közül kilencen beszélnek és írnak magyar nyelven. /Törvényszéki nyelvhasználat Kovásznán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2009. november 24.
Vasfüggöny mögött – a magyar filmművészet a kommunizmus bukását vizsgálja címmel magyar filmnapok kezdődtek a Los Angeles-i Hammer Múzeum Billy Wilder Filmszínházában a magyar főkonzulátus, a Kaliforniai Egyetem – Los Angeles (UCLA) Filmarchívuma és a Magyar Film Unió védnökségével. A november 20-i nyitóelőadáson Szabó István 1992-ben készült Édes Emma, drága Böbe című filmjét mutatták be. A film a rendszerváltást követő időszak új problémáiról szólt. A magyar filmnapok további programján szerepel az 1956-os eseményeket személyesen filmre vevő két világhírű magyar–amerikai operatőr, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos és Kovács László életéről szóló Nincs szükség feliratra: László és Vilmos című dokumentumfilm. A filmnapok közönsége a későbbiekben Fekete Ibolya Bolshe Vita, Kézdi-Kovács Zsolt És mégis, Vajda Péter Itt a szabadság! című filmjeit láthatja. A program Papp Zsigmond Gábor Egy ügynök élete és Szalay Péter Határeset című művével zárul. /A magyar filmművészet a kommunizmus bukását vizsgálja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2014. június 7.
Irodalomtörténeti városháza Nagykárolyban
Lekerültek az állványok Nagykároly felújított műemléképületéről, teljes pompájában mutatja magát az új-régi városháza, az egykori Szarvas fogadó. A 200 éve Ybl Miklós tervei alapján emelt objektum önmagában is értéket képvisel, ám igazi rangját irodalomtörténeti vonatkozása adja meg. Az erdélyi körútra indult Petőfi Sándor 1846. szeptember 8-án az itt rendezett megyei bálon ismerkedett meg Szendrey Júliával, későbbi feleségével, aki az akkor már országosan ismert költő számos szerelmes versének ihletője lett. Csak néhány címe a legközkedveltebbek közül: Szeptember végén, Reszket a bokor, Rózsabokor a domboldalon, A virágnak megtiltani nem lehet, Fa leszek, ha fának vagy virága.
Maga a költő úti levelében így írja le a találkozás pillanatát: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között. Ez időtől számítom életemet, s a világ életét. Azelőtt sem én, sem a világ nem lévén. Akkor lett a nagy semmiben a világ, s az én szívemben a szerelem.” Azt már barátja, Töröklaki Papp Zsigmond feljegyzéséből tudjuk, hogy később, a bál kezdetétől egy pillanatra nem vette le szemét Júliáról, mígnem Riskó Ignác megyei jegyző személyesen is bemutatja őt szerelmének. Innentől kezdve minden Petőfi-rajongó ismeri a történetet.
A Szarvas felváltva volt fogadó és városháza is. Sorsa az 1948-as államosításkor pecsételődött meg, amikor, mint megannyi értékes épület abban az időben, mindenkié volt, vagyis senkié. Sem iskolaként, sem irodaházként nem igazán törődtek vele, híres báltermét tornateremként használták, amíg használhatták. Legutóbb, a rendszerváltás előtt kaszárnyaként működött, egyre elhanyagoltabb állapotban. Időbe telt, amíg állam végül is a városnak adta. Elsősorban Kovács Jenő polgármesteré az érdem, hogy nem jutott a lebontás sorsára.
„Többször is megpróbáltuk pályázatok révén felújítani, de soha nem kaptunk rá pénz, mivel túlságosan kockázatosnak találták”– mondta a maszol.ro-nak, – „ekkor megvizsgáltattam statikusokkal, akik más véleményen voltak. Kultúrtörténeti jelentősége miatt mindenképpen meg akartuk tartani. Nem volt más választásunk, mint összébb húzzuk a nadrágszíjat és a városi költségevetésből próbáljuk felújítani. Elvégre nem vagyunk olyan szegények, mint látszunk. Minden évben lecsípünk rá egy kisebb-nagyobb összeget, aztán csak elkészül!” Íme, érdemes volt kivárnia, a Szarvas fogadó öt év munka után elkészült és mostani székházából rövidesen ide költözik a polgármesteri hivatal, amelyet eredeti tulajdonosa visszakapott.
A nagykárolyiak az uniós pályázatoknál is igen sikeresek, most is hét-nyolc más épületet ilyen pénzekből újítanak meg. Köztük a múlt években szépen rendbetett Károlyi kastélyhoz tartozó lovardát és virágházat és a városi színház épületét. Miként a kastélynál, a városvezetés a Szarvas-fogadó esetében is odafigyelt minden apró részletre, benne arra, hogy az immár ismét városházaként működő épületben utalás történjen irodalmi és történelmi nevezetességére. Ennek köszönhetően nemcsak emléktábla, de Petőfi-Júlia szobor is emlékeztet a történelmi eseményre.
Sike Lajos. maszol.ro
lapozás: 1-3